A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
A jegybank 5900 milliárd forintot öntött a gazdaságba 2020-ban, a hitelmoratórium miatt 1800 milliárd forint elkölthető pénz maradt a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A kormány 5,8 ezer milliárdot költött a járványra és a válságra, de ennek negyede csak átcsoportosítás volt.
A magyar állam uniós összehasonlításban sportra kiemelkedően sokat, egészségügyre viszont az egyik legkevesebbet költötte a járvány előtt. A sokéves alulfinanszírozás eredménye többek közt a krónikus munkaerőhiány. A járvány miatt 2020-ban negyedével-harmadával több pénz ment el egészségügyre, a legtöbb ugyanakkor a részben fölösleges eszközbeszerzésre.
Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.
A hvg.hu értesülése szerint ez az oka annak, hogy a szokással ellentétben nem jelent meg a parlament honlapján a jövő heti napirendi javaslat.
Beindult a törvénygyár: amellett, hogy a parlamentben megszavazták a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt és az ezzel összefüggő átmeneti szabályokat, egy sor más fontos törvényt is elfogadtak. Döntöttek például a 2020-as költségvetés átírásáról, a különleges gazdasági övezetekről, de még az Erzsébet-táborok és az illetékek szabályain is változtattak.
161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el.
Rengeteg külön nevesített projektet söpört össze semmitmondó címek alá a költségvetésben a pénzügyminisztérium, így ezekről már nem tudni, mennyi pénzt visznek el külön-külön. Felolvadt például a nemrég tíz évre titkosított Budapest–Belgrád vasút.
A járvány elleni védekezés alapjába megy a gépjárműadóból várt teljes 87 milliárd forint, az önkormányzatok nem tarthatják meg a bevétel 40 százalékát, mint eddig. Sok önkormányzatnak ez volt az egyetlen saját bevétele.
Ahogy évek óta mindig, a kormány a kiszámíthatóság jegyében korán beterjesztette a jövő évi költségvetést, pedig a pénzügyminiszter szerint is nagy a bizonytalanság. Az viszont kiderült, mekkora lehet a nyugdíjemelés.
A kormány 3 százalékos GDP-csökkenést vár 2020-ra, majd jövőre gyors kilábalást, az Európai Bizottság sokkal pesszimistább. A német autóipar összezuhant, a debreceni BMW-gyár építését is elhalasztották. Vidéken lassan újraindul az élet, de a cégek még nagy bajban vannak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az egyházi felsőoktatási intézmények a 2019-as 129 ezer forint helyett 2020-ban már 167 ezer forint állami támogatást kapnak hallgatónként.
Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra.
A jegybank szerint a kormány által vártnál lassabban nő majd a magyar gazdaság, emiatt a jövő évi költségvetési bevételek 319 milliárddal lehetnek alacsonyabbak.
A kormány szerint a családok költségvetése lesz a 2020-as, de ha a szavak helyett a számokra figyelünk, akkor a sportot és a honvédelmet sem kell félteni. Az oktatást és az egészségügyet viszont annál inkább.
A Fidesz a kiszámíthatóság jegyében úgy viszi keresztül a parlamenten a költségvetést, hogy még azt se lehet tudni, a két évvel korábbi büdzsé hogyan teljesült. Az ÁSZ segítő kezet nyújtott, összefoglalta a főbb számokat. A részletek majd csak a szavazás után lesznek nyilvánosak.
Varga Mihály a parlament előtt is bemutatta a következő költségvetés tervezetét. A kormány a szavakban a családtámogatásokkal foglalkozik, a számokat nézve ennél is fontosabbnak tűnik a tartalékolás egy külső válság idejére.
Az önkormányzatok forrásait a járványra hivatkozva csökkentik, a többletkiadások jelentős része mégsem a válságkezeléshez kapcsolódik.
Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.
A GDP fél százalékával segíti a jegybank a válságkezelést.
